Rántott ponty, franciasalátával

A hazai halfogyasztás a világ többi országaihoz képest elenyésző, nálunk elsősorban ünnepek alkalmával fogyasztjuk, pedig az egészséges étrend egyik alapanyaga, koleszterinszegény, ásványi anyagokban gazdag. Halászlét készíthetünk belőle, süthetjük és akár ránthatjuk. Mi most az utóbbit választottuk.

hal rántott ponty

A rántott ételek soha nem tartoztak az erősségeim közé, türelmem sem volt a panír alapanyagaival bíbelődni. Igazán soha nem sikerült. Vagy a liszt nem ragadt a rántanivalóhoz, nem ritkán a bunda leesett a serpenyőbe, miközben a másik oldalára akartam fordítani. Soha nem felejtem el első próbálkozásom alkalmával, az egyik oldal sápadtan meredt rám, mint Hófehérke, a másik sötét barnára sikeredett, jó ez nem igaz: szénné égett. Nem is beszélve, mikor medvetalp puhaságú rántott szeletekkel kellett a fogainknak csatákat vívniuk. Pedig mind a ketten imádjuk a rántott szeleteket, de pont a leírtak miatt mostanában a folyamatos kudarc miatt eszemet sem tudom, mikor próbálkoztam. Feladni soha nem szoktunk semmit, gondoltuk nehogy a bunda elkészítése okozzon gondot. Kriszta már régóta áhítozott a rántott halért, kapóra jött, egy telefonhívás, kedves szomszédunk volt a vonal végén, és minden előzmény nélkül kérdezett.  „Peti, az unokám fogott halat, kértek? Múltkor említettétek szeretnétek”. Kapásból igent válaszoltam, hiszen a srác évek óta profi módon foglalkozik a horgászattal, versenyeken is részt vett, és azon horgászok közé tartozik, aki ezt a hobbit is komolyan veszi. Nem eteti túl a halakat, a méreten aluliakat visszaengedi, nem is beszélve, hogy konyhakészen juttatja el hozzánk a nagyin keresztül. Pár napon belül egy hatalmas 5 kilós példány, már nem pislákolva nézett ránk. A méretéből adódóan, több féle ételt lehet belőle készíteni, mondtam Krisztának kirántom. A boldogságától nem ugrott fel a plafonig, csak kérdéseket tett fel. "Ponty? Az zsíros, párszor ettem, Olyan volt a belseje, mint a kocsonya. Hány napig kell szellőztetni? Ugye megcsinálod?" Én is ettem pocsolyaszagú, kövér, telepített halból, mit nem mondjak, azt a helyet azóta is elkerülöm. Viszont tudtam, a Balatonból kerül hozzánk, tavi hal, nem pár négyzetméter jut őkelmének, és nincs mesterségesen súlynövesztés céljából „halálra’ etetve.

Csak friss hallat érdemes rántani.

A halnak a fejét nagyon éles késsel levágtam, a törzsét négy részre keresztbe elvágtam, a közeljövőben rácponty és halászlé készül belőle. A kirántásra szánt halat 3 cm vastagságúra szeleteltem, nagyon óvatosan, hogy ne trancsírozzam szét és egyenletes szeleteket kapjak. Szinte alig volt zsír a halon, éppen annyi a patkó végein, amennyit bőven elbír. A színe vöröses, a szélei nem nyálkásak, látszódott rajta, nem rég még a Balaton habjait élvezte.

A ponty ízét elsősorban lelőhelye határozza meg, azaz, milyen vízből származik. és milyen mennyiségben és minőségben lett etetve. Szálkás és zsírosodásra leginkább hajlamos, a zsiradék a hasi részben rakodik le. 100 deka hal tartalmaz: 34 mg kalciumot, 1 mg vasat, foszfort, káliumot, A-vitamint, B1- és B2-vitamint.

Hozzávalók:

  • filézett halszeletek
  • búzaliszt
  • zsemlemorzsa
  • tojás

A jó panír titka.

Olvastam, hogy ha a szeleteket papírtörlőn szinte „megszárítjuk” sokkal jobban ragad rá a liszt. Hallgattam az e téren sokkal tapasztaltabbakra, és nem hiába, egyenletesen maradt rajta a patkó alakú szeleteken.

Utána oldalanként tojásba tettem, mivel egyenletesen volt rajta a liszt, szépen bevonta a szeleteket, majd zsemlemorzsában megforgattam.

A mű láttán kezdtem reménykedni, hiszen a panír egyenletesre sikeredett.

Felforrósított olajba tettem, majd fedővel letakartam, kapott egy kérget, így gyerekjáték volt megfordítani, utána a serpenyőről lekerült a fedő, körülbelül ez az oldala is 4 percig sült. Papírtörlőre tettem, mikor felszívta a fölösleges zsiradékot, levettem a halakról, hogy roppanós maradjon.

Életem első ehető rántott szelete elkészült, jól sikerült, Kriszta kijelentette, tényleg finom, ízletes, és pár perc után az ablakot is be lehetett csukni. Franciasalátával tálaltam.

K&P

0 Tovább

Rántott uborka, kapros tejfölös mártással

Javában tart az uborkaszezon, mármint nem a politikában, nem a sportban, ezeken a területeken mindig történik valami. A lédús, egészséges zöldségből több tucat fajta van: csemege, erdélyi paraszt uborka, banánuborka. Főleg salátát készítenek belőle, a kovászost szerintünk szinte mindenki kipróbálta. Mint mindenből az uborkából is rengeteg mindent ki lehet hozni. A mai napon kirántottuk. Igen jól olvassátok, nem a cukkinit, a tököt, hanem az uborkát. Nem tudtunk betelni vele. Reméljük ti sem, a receptet tálaljuk.

A jótékony hatásairól írt cikkekből Dunát lehet rekeszteni. Víztartalma-fajtától függően-90% körüli. Lúgosít, segít helyreállítani a szervezet sav bázis egyensúlyát. Kalóriatartalma minimális, ezért a fogyókúrára magukat rászánók, egész nap dézsmálhatják. Igazi vitaminbomba. Cink, foszfor, kálium, magnéziumtartalma is magas.

Hozzávalók

  • közepes méretű uborkák
  • tojás
  • liszt
  • zsemlemorzsa

A mártáshoz

  • tejföl, kapor, piros paprika

A körethez

  • rizs

Elkészítése

Enyhén szólva túlzás lenne állítani, hogy az uborka, ízét, aromáját semmihez sem lehetne hasonlítani, ezért a kulcs a fűszerezésében rejlik. A héjában is rengeteg fontos alkotóelem van, de a rántás miatt, hogy a liszt hozzá tapadjon meg kell hámozni. Az elkészítés előtti napon, ezt megtettük, a végeit levágtuk. Négy ugyanolyan méretre hosszába elvágtuk. Beletettük annyi vízbe, hogy ellepje, és 10 %-os ecetet tettünk bele. Egy éjszakára a hűtőbe raktuk, így az ízét magába szívja. Ezzel is bátran lehet kísérletezni különféle fűszerekkel, zöldségekkel pld reszelt gyömbérrel, zellerrel, fokhagymával.

Másnap az uborkákat szűrön lecsepegtettük, nem törölgettük át, hiszen akkor nem lehet alaposan bepanírozni. Ne féljetek attól, hogy sütés közben levet ereszt, hiszen, majdnem olyan kemény a húsa, mint a cukkininak, vagy a töknek.

A serpenyőbe az olajat felforrósítottuk, közben az uborkát bepaníroztuk.

Alaposan átforgattuk a lisztbe, a végeit is, annyira, hogy a zöld színe egyáltalán ne látszódjon, mert csak akkor ragad rajta meg a tojássárgája.

A tojássárgájába és zsemlemorzsába bepaníroztuk.

Forró tepsibe tettük, forgattuk, amíg zsemleszínű nem lett, majd kis lángon kirántottuk.

A köretnek a rizst választottuk, a mártogatósnak kapros tejfölt, piros paprikával díszítve.

Fogyasztás után nem értettük, miért nem jutott évekkel hamarabb az eszünkbe. Figyeljétek a blogot, hamarosan egy kovászos, és tejfölös uborkasaláta receptet rakunk fel, addig próbáljátok ki a rántottat. Megéri.

K&P

 

0 Tovább

gasztrokertben

blogavatar

Balaton mellett festői környezetben, hatalmas területen élünk, ahol, vegyszermentesen kertészkedünk, ételeket főzünk. A kerttel, egészséggel és a gasztroval kapcsolatos tapasztalatokat osztjuk meg hitelesen. Nyitott szemmel szemléljük a világot. Tarts velünk.

Utolsó kommentek