A csalán nevének említésekor kellemetlen élmények tornyosulhatnak. A bőrhöz érve viszketést, bőrpírt, és kiütést okozhat. Kevesen tudják, az egyik legsokrétűbben felhasználható a csollánynak is elnevezett növény. Gyógyító hatásuk legendás, botanikában kártevők ellen és tápanyagként használható. A gasztronómiában kiváló ételek készíthetőek belőle.

A csalán az Urticacaea családjába tartozik, elnevezése a felhasználhatóságának megfelelően igen változatos. Csolánnak, nagy csalánnak, apró csalánnak, csóványnak is hívhatjuk. Patakpartokon, erdőszéleken félárnyékos, magas páratartalmú helyeken gyakori az előfordulásuk. Ahol megjelenik, feltételezhető a magas nitrogéntartalmú, tápanyagban gazdag talaj.

 A köznyelvben gyomként terjedt el, ami igazságtalan vele szemben, hatását tudományos vizsgálatok igazolták. Gumikesztyűben, hosszú ujjú felsőben érdemes szedni, mert a csalánszőrök hangyasavat tartalmaznak, ezért hozzáérve viszketést okoz a bőrön.

Gyógyír a bajra

Ásványi anyagokban gazdag, kálcium, kálium tartalma magas, folsavat és vasat is tartalmaz. Tavasszal kúraszerűen fogyasztják salaktalanító hatása miatt, és az anyagcserére is jótékony hatású. A vért és az egész szervezetet tisztítja. A legendás bükki füves ember tavasszal és októberben hathetes tisztítókúrát javasol. Aki nincs olyan szerencsés helyzetben, hogy gyűjteni tud, vagy a saját kertjében megterem, szárított formában a legtöbb gyógynövénybolt készletében fellelhető. Szabó György és Mária Treeben is kiemeli jótékony hatását a vesére, epére, tüdőre. Könyvet lehetne írni a hatásáról, a teljesség igénye nélkül a következő betegségek esetén, vagy megelőzésére használhatjuk.

Vízhajtó hatású.

Gyomor és légzőszervek hurutos megbetegedései esetén.

Vértisztító.

Vese és hólyaghomok képződését is megakadályozhatja.

Aki mélyebben szeretne elméllyedni a gyógyító hatásában, bátran olvassa Szabó György-Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember gyögynövényei című könyvet.

Csalántea hathetes kúra esetén.

Tovább nem ajánlatos inni, mert a csalánban lévő kovasavat nehezen dolgozza fel a vese, és vesekő képződhet. Gyógyteák készítésekor, a fémszűrőt kerüljük, helyette műanyagot használjunk. Reggel éhgyomorra fogyasszunk egy csészével. Egy csapott evőkanál szárított teafüvet 2.5 dl vízzel leforrázunk, és negyed óráig áztatunk, majd leszűrünk. Langyosan apró kortyonként igyuk.

A növénydoktor.

 A vegyszermentes gazdálkodás megjelenésével, elterjedésével egyre többen próbálkoznak növényekből előállított permetlevekkel. Hatásuk kettős, egyrészt a kártevők ellen hatásos, másrészt táplálja, fejleszti a növényeket.

A csalán esetében virágzás előtt védőfelszerelésben kell leszedni a növényt. A gyorsabb erjedés miatt érdemes összeaprítani a leveleket a szárával együtt. Fém kivételével bármilyen anyagból készült  vödröt, hordót használhatunk a készítéséhez, tárolásához. Az erőteljes szaga miatt a szomszédi viszony ápolása érdekében védett helyre állítsuk. A nap indítja be az erjedést, az árnyékos helyet kerüljük. Ne töltsük tele az edényt, mert az erjedés miatt kicsuroghat.

Általában nyers csalán esetében egy kilogrammot öntsünk fel 10 liter vízzel, naponta keverjük, 10-14 nap alatt, amikor már nem erjed kapjuk meg a tömény oldatot. Tömény kijuttatását kerüljük, mert leégetheti a növényeket.

Kártevők ellen a hígítási arány 1 a 10-hez, azaz 1dl tömény oldatot adunk 1 liter vízhez. Ebben az esetben le kell szűrni, és permetezve kijuttatni.

Növekedés elősegítésénél nem feltétlen kell leszűrni, elég a leülepedett növényi rész feletti oldatot kivenni és az imént leírt módon hígítani, és azt juttatjuk ki a növény tövére.

A konyhában is megállja a helyét.

Kiváló, ízletes csalánfőzelék készíthető belőle, a recept elérhető a www.receptekhumorban.reblog oldalon.

K&P